Ismerd meg a nyugdíjbiztosítást! – 137. spórolási tipp

Ha nyugdíjról van szó, akkor a következő témák a leggyakoribbak:

• Mikor mehetek végre nyugdíjba?

• Mennyi lesz a nyugdíjam?

És az utóbbi időben mellé került egy harmadik kérdés is:

• Miben gyűjtsek a nyugdíjra?

Általánosságban márt írtam az államilag támogatott nyugdíjmegoldásokról. A nyugdíj-előtakarékossági számlát, a NYESZT is bemutattam már. Most ismerjünk meg egy újabb államilag támogatott megoldást a nyugdíjbiztosítást, amely csak 2014-ben került fel palettára.

2014-től a SZJA (személyi jövedelemadó) ismét tartalmaz állami támogatást biztosításokra. A jelenlegi szabályrendszer lényegét tekintve a nyugdíj-előtakarékossági számla szabályait ülteti át nyugdíjcélú biztosításokra, azaz a nyugdíjbiztosításokra.

A nyugdíjbiztosításnak négyféle elemet kell kötelezően tartalmaznia, tehát a biztosító akkor szolgáltat, ha a biztosított:

• megszerezte a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy
• egészségi állapota legalább 40%-os mértékben károsodik, vagy
• eléri a szerződéskötéskor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt (ugye ki tudja most még, 5-10-20 év múlva mennyi lesz éppen), illetve
• ha elhalálozik

Igazából ezt, és szinte semmi mást nem is tartalmazhat.

Az adójóváírás feltételei:

• 2014. január  1-től visszamenőlegesség nincs.

Így a gyakran feltett kérdésre, hogy hogyan tudja valaki egy régebbi szerződésére (nem nyugdíjbiztosításra) érvényesíteni, amit egyébként saját elképzelése szerint nyugdíjcélra indított, a válaszom az, hogy sajnos sehogy. (Magánvéleményem, hogy ezt nem tartom annyira jónak, mert a korábban nyugdíjcélra kötött biztosítások nagyobb számú felmondására lehet számítani, amikor is az ügyfelek a költségek egy részét kétszer fogják megfizetni, ha szeretnék az adójóváírást elérni.)

• az a magánszemély veheti igénybe, aki a díjat maga fizette

Mennyi jóváírást lehet elérni és milyen módon?

• Az adott évben befizetett díjak 20%-a, de maximum 130.000 Ft.
  • A befizetett díjakba nem tartozik bele a kiegészítő biztosításokra fizetett díj.
  • A befizetett díjba beletartozik az eseti díj is – ez azt jelenti hogy célszerű a költségek minimalizálása érdekében a legkisebb díjjal indítani és a többit eseti díjként befizetni, az ügyfeleket, így terheli a legkisebb költség a legtöbb esetben. (Persze ehhez fegyelmezettnek kell lennie, hogy valóban a tervezett díj, az eseti számlára be is kerüljön.)
  • Akár több nyugdíjbiztosítása is lehet valakinek, az adójóváírást is érvényesítheti rájuk, maximum évi 650.000 Ft értékig. (De nem érdemes alapvetően, mert semmi előny nem származik belőle, ha csak nem a kockázat porlasztás.)
  • Amennyiben valaki rendelkezik NYESZ és/vagy önkéntes nyugdíjpénztárral is, akkor a három jogcímen összesen 280.000 forintnyi adójáról rendelkezhet.
  • Adójóváírás módja: a biztosító adóigazolást állít ki a tárgyévet követő február 15-ig az adójóváírás alapjáról, az ügyfél pedig az adóigazolást benyújtja a NAV-hoz, és megjelöli, melyik biztosító (csak egyet lehet megjelölni) számlájára kéri az adójóváírást.
    • az adójóváírást az eseti számlára fizeti be, biztonságos pénzpiaci alapba
    • amennyiben valakinek SZJA tartozása van, az adójóváírás nem jár, és az adótartozást sem csökkenti

Mikor lehet hozzájutni büntetések nélkül a pénzhez?

Ha a fent említett négy eset valamelyike bekövetkezik (nyugdíjba megy, kötéskori nyugdíj korhatárt elér, egészségi állapota az előírt mértékig romlik, vagy elhalálozik).

Ha ennél korábban bármilyen pénzkivonás történik a számláról, akkor az adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetni:

• részleges visszavásárlás eseti számláról
• részleges visszavásárlás folyamatos számláról
• teljes visszavásárlás

Tehát ez a pénz valóban a nyugdíjas éveinket fogja szolgálni, máskülönben komoly büntetést kapunk, így nem érdemes korábban hozzányúlni. A megoldás legfőbb erénye a kötöttsége, mert így biztos nem lesz belőle plazma TV, autó vagy luxusnyaralás, mint ahogyan már több esetben találkoztam vele.